Zoltán (38)

"Ha szerelmes vagy, nem hiányzik semmi. De ha nem vagy szerelmes, mindig hiányzik valami.
Ugye tapasztaltad már? Nem volt pénzed, nem volt mit enned, régóta pocsék idő volt – de ha szerelmes voltál, észre sem vetted ezeket. Hóban, szélviharban, komisz időben legjobb a szerelem: nem kell kimenned, mindig együtt lehetsz a „mindenségeddel”. És könnyen veszed az élet akadályait, mert van kiért élned.
De ha nincs, állandó hiányérzetben élsz.
Még ez kell, még az kell, még több kell, más kell... tél helyett nyár, de a nyár túl meleg, inkább a tél... És hiába ragyog a Nap, és esik a karácsonyi hó, ha a lelkedben van a rossz idő. Ilyenkor nincs az életnek értelme. Élsz – de minek? Úgy tűnik, hogy a szerelemben ez nem kérdés, mert az igazi szerelem értelmet ad az életednek.
És most figyelj, kitágítom a „szerelem” szó értelmét: ember, ha valamit szeret, abba szinte szerelmes is. Ha kertész, a virágokba, ha szakács, a főzésbe, ha asszony a gyerekeibe, ha költő a versébe...
Élni nem csak közmunka és robot, hanem művészet is.
Valaha a harc is művészet volt, és a teaivás is... Élni csak szerelmes lélekkel lehet, különben kihűl a lelked, s rideg lesz körülötted a világ... valami mindig hiányzik... Ez a szerelem."
(Müller Péter)