Pisti (61)
Társkereső Budapest
Főiskolát végzett
táncoslábú
empatikus
komoly
Egy bizonyos korban az ember már olyan társat keress ,aki mellett nem fél megöregedni.....
A társam hasonló hozzám, mert idővel megértjük, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de képtelenek együtt tartósan boldogan élni. A szerelem nem elég, az igazán boldog párkapcsolatban élőknek valóban sok közös vonásuk van. Vele a világ alapvető fontosságú kérdéseiben egyetértünk, és azonosak az alapvető értékekről szóló elképzeléseink, nem kell kificamodott nézetei miatt kínos, kényszerkompromisszumot kötnöm. Ez nagyon fontos. Társ az, akivel összeillünk, és nem egyszerűen passzolunk egymáshoz, hanem egymás közelében nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, biztonságot élünk meg, otthon vagyunk. Ez az otthonosság érzése, ami meghitt, őszinte kapcsolódás két ember között, melyben ő örömét leli az egyéniségemben, a küllememben, az élethez való hozzáállásomban. Akivel egymást felvidítjuk, egymás humorára érzékenyek vagyunk, vele a feszült légkör pillanatok alatt feloldható humorral, mert az együtt nevetés, egymás rezgéseinek átvétele elsimítja a konfliktusok élét. Az összeillés lényege az, hogy a szokásaink képesek egymásba olvadni, mindez megnyugtat, érzelmi biztonságot hoz. A kapcsolatunknak értelmet adunk, hagyományokat, ismétlődő szokásokat, egy megbonthatatlan szeretetburkot teremtünk, melyet óvunk, ami nem sérülhet, melyen nem támadhat rés.
"Nincs rosszabb annál, mint amikor talàlsz egy különleges embert, és még évek múlva is azon agyalsz, hogy mi lett volna, ha odalépsz hozzá. Sose feledd: a próbálkozás egy lehetőség, a siker vagy a visszautasítás egy élmény, míg a félelem miatt elszalasztott cselekedet csak a nagy büdös semmi."
Az élet túl rövid.Azért kaptuk,hogy azt megéljük.Merjetek változtatni és lépni.Soha ne azt nézd mit veszíthetsz....azt nézd mit nyerhetsz!
Margaret Mead antropológust megkérdezte egy diákja, hogy szerinte mi a civilizáció első jele egy kultúrában. A diák arra számított, hogy Mead halászhorgokról, agyagedényekről vagy őrlőkövekről fog beszélni.
De nem. Mead azt mondta, hogy a civilizáció első jele egy ősi kultúrában a combcsont volt, amelyet eltörtek, majd meggyógyítottak. Mead elmagyarázta, hogy az állatvilágban, ha eltörik a lábad, meghalsz. Nem tudsz elmenekülni a veszély elől, nem tudsz a folyóhoz menni inni, vagy élelemért vadászni. Hús leszel a vadállatok számára. Egyetlen állat sem éli túl a lábtörést olyan sokáig, hogy a csont meggyógyuljon.
Egy törött combcsont, amely begyógyult, annak a bizonyítéka, hogy valaki időt szakított arra, hogy az elesett ember mellett maradjon, bekötözte a sebet, biztonságba helyezte az illetőt, és ápolta a felépüléséig. A civilizáció ott kezdődik, ahol valaki mást átsegítünk a nehézségeken - mondta Mead."