Péter (51)

Úgy tapasztaltam, hogy ha ezek megvannak, akkor a kisebb problémák könnyen megoldhatóak egy kapcsolatban.
Amiben alkalmazkodni tudok és képes vagyok, azt megteszem. Amiben már esetleg nem sikerül alkalmazkodnom, megváltoznom (hiszen ennyi idősen vannak alapvető, berögzült szokásaim), ott hajlandó vagyok kompromisszumokra. A problémákat pedig kommunikálva kell egy párnak megoldania (nálam a kirekesztő, "nem szólok hozzád" viselkedés kizárt, hiszen ilyenkor esélye sincs a kompromisszumra, megbocsátásra, megegyezésre egyik félnek sem).
Bár precíz, empatikus, segítőkész és odafigyelő ember vagyok, de időnként hadd legyek kicsit önző (van, hogy akaratlanul), esetleg lehessek néha feledékeny, esendő (biztosan bekövetkezik :), de ilyen kis hibák talán nem "válóokok".
Az értékrendem, gondolkodásom, viselkedésem szerintem szélsőségektől mentes.
Azt lehet mondani, hogy merőben átlagos vagyok az élet legtöbb területén.
Szeretek utazni, de mostanában erre nem vitt rá a lélek, talán mert nem találtam hozzá igazi partnert (nem..., nem a covid).
Mivel sokat dolgozom az év 9-10 hónapjában (a kertészkedés már csak ilyen), ezért a szabadidőmben leginkább nyugodtan pihengetek, olvasok, esetleg belefér egy kis bicajtúra (gyakori megállókkal a jobb vendéglátó helyeknél:), de nem vagyok az a minden hétvégén valahova rohangálós fajta.
Szerintem ennyi sok is a jóból, a többit majd megbeszéljük...

Ui.: Az a helyzet, hogy viszonylag röghöz kötött vagyok, Balatonvilágoshoz és környékéhez köt a vállalkozásom, a nemrég épített gerendaházam, a rokonaim jó része is itt él. Emiatt nem szándékozom elköltözni mostanában. Ezt légyszíves vedd figyelembe.