Zoltán (60)

Azt gondolom a jobb megértés érdekében írok néhány sort magamról: Építész vagyok és így foglalkozásomból kötelezően is érdekelnek a művészetek, rajongója vagyok a szépségeknek. Viszont a realitások talajáról másokhoz hasonlóan én sem szívesen rugaszkodom el. Abban hiszek amit saját erőmből érek el és ennek megfelelően, anyagi és testi vágyaim is a jelenhez kötődnek. Örök szerelmem az enteriőr, természetes törekvés, hogy közvetlen környezetemben is megteremtsem a szépség, a funkcióit és a kényelem összhangját. Rendszerint sikerrel...és amennyiben nem, sikerül maradéktalanul, se esem kétségbe, villámgyorsan visszavonulok a falusi házamba és odavetem magam a második szerelmemnek az ódon - ósdi bútorok restaurálásának. Bohém ifjúságom elteltével derűsen szemlélem az újat és előkészítem a jövőm. Talán egy régebbi eldobott szerelem volt az oka, hogy az enteriőrök szerelmese lettem. Lefekvés előtt is azok részletei kavarognak képzeletemben. Olykor sorra nyílnak meg a gyönyörűbbnél gyönyörűbb belső terek és bizony azokat a mindenféle elképzelt tereket részeg mámorhoz hasonló állapotomban valóságosnak gondolom és kitöltöm a nagypolgári szalonok kimért, de mégis rapszodikus hangulatot idéző atmoszférájával. A klasszika és az ócska' keverésével szeretem, mert módfelett izgat a modern mellett a régi életre kelése. Amelyek ugyan foszlanak, mállanak, szakadoznak és törnek is már, ám a megvalósítás után új értelmet kap a létezésük. Rendkívül fontosak számomra a nyugodt egységek, az afféle urbánus senki szigetek és ha nyakon öntöm őket egy csipetnyi arisztokrata frivolitással, akkor mi van? Mert ez mindössze az én álmodozásom egy esztétikailag töretlen világból..

Olyan nőt keresek, aki elvarázsol és találkozna velem, amikor hazalátogatok 2 havonta.

Azt a nőt keresem, aki elvarázsol személyiségével.