Árpád (58)
SzekszárdTérkép

Bemutatkozás
Mindannyian keresünk valakit. Azt a különleges embert, aki mind
Mindannyian keresünk valakit.
Azt a különleges embert, aki mindazt nyújtja majd számunkra, ami hiányzik az életünkből.
Valaki, aki társaságot, támogatást vagy biztonságot ajánlhat.
Néha, ha elég erősen keresünk, találunk valakit, aki mindhármat tudja nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit.
Ha nem találjuk meg, csak imádkozhatunk, hogy ő talál meg minket.
Azt a különleges embert, aki mindazt nyújtja majd számunkra, ami hiányzik az életünkből.
Valaki, aki társaságot, támogatást vagy biztonságot ajánlhat.
Néha, ha elég erősen keresünk, találunk valakit, aki mindhármat tudja nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit.
Ha nem találjuk meg, csak imádkozhatunk, hogy ő talál meg minket.
Akit keres
Hogy miért nincs valakim? Mert nem Valakit keresek.
Mert a Valaki Bárki lehet, aki kedveset szól, megölel, virágot hoz és betakar. A Valakivel lehet sétálni, nevetni, kirándulni és szeretkezni, a Valaki éli az életét, időt tölt velem, mikor kedve szottyan, aztán továbbmegy.
A Valaki fontos ember, tudja mit akar, rámszól, ha elkenődött a festék, ha kilóg a blúz, ha ottmaradt a morzsa a fogamon. A Valaki fel és lecserélhető, mavan-holnapnincs, súlytalan madár, ki ággról ágra száll.
Valakije Mindenkinek lehet.
Én nem az életemhez, a napjaimhoz, a perceimhez, hanem a sorsomhoz keresek egy másik sorsot. Egy csendet a magányomhoz, egy bölcsőt a gondolataimhoz, egy szájat a szavaimhoz. Gyógyírt az üvöltésemhez, szigetet a szívemhez, erős kart a botlásaimhoz. Hogy bársonyos, puha öl legyek a magányához, hogy ünnep legyek a perceihez, hogy oltalmazó menedék legyek a gyengeségeihez.
Valakit, aki nem Valaki, aki egyetlenegy, aki csend, rend, káosz, kiáltás, muzsika és öröm. Akinek szeme, füle, bőre, szája, lélegzete vagyok, aki világ és világosság, aki súlyos és súlytalan. Akiben boldogan tudok lakni és nem szól rám, ha koszos cipővel az ágyra fekszem, aki a magasba dob és elkap, ha zuhanok.
Akinek én vagyok a folytatása és ő az én elejem, aki kimondja, amit álmomban gondolok, akit betűkabátba burkolhatok, akinek nem vagyok sok és nem vagyok kevés, se túl hideg, se túl meleg, hanem pont jó.
Aki akkor jön, mikor jönnie kell, aki megérdemli a kidobott éveket, az üres falakat, az elpazarolt ifjúságom, a zajos életem.
Akinek cinkosa vagyok, pajtás és múzsa, akivel el lehet bújni a ruhásszekrény aljába, aki lenyalja velem a fakanalat.
És ez nem lehet Valaki, csak olyan, akinek a sorsa az enyém tükre, a folt a ruháján az én cérnámhoz való, a lépte visszhangzása altató mesém, illata béke, hangja megváltásom.
Ezért van Senkim és ezért nincs Valakim. Mert a Valakire sohasem kell várni, az jöhet ma, tegnap, holnap, vagy akármikor.
A sors-társ az más. Az akkor jön, mikor pontban jönnie kell és nem érkezik Valakihez vagy Bárkihez. Csak hozzám, mert én Én vagyok.”
Mert a Valaki Bárki lehet, aki kedveset szól, megölel, virágot hoz és betakar. A Valakivel lehet sétálni, nevetni, kirándulni és szeretkezni, a Valaki éli az életét, időt tölt velem, mikor kedve szottyan, aztán továbbmegy.
A Valaki fontos ember, tudja mit akar, rámszól, ha elkenődött a festék, ha kilóg a blúz, ha ottmaradt a morzsa a fogamon. A Valaki fel és lecserélhető, mavan-holnapnincs, súlytalan madár, ki ággról ágra száll.
Valakije Mindenkinek lehet.
Én nem az életemhez, a napjaimhoz, a perceimhez, hanem a sorsomhoz keresek egy másik sorsot. Egy csendet a magányomhoz, egy bölcsőt a gondolataimhoz, egy szájat a szavaimhoz. Gyógyírt az üvöltésemhez, szigetet a szívemhez, erős kart a botlásaimhoz. Hogy bársonyos, puha öl legyek a magányához, hogy ünnep legyek a perceihez, hogy oltalmazó menedék legyek a gyengeségeihez.
Valakit, aki nem Valaki, aki egyetlenegy, aki csend, rend, káosz, kiáltás, muzsika és öröm. Akinek szeme, füle, bőre, szája, lélegzete vagyok, aki világ és világosság, aki súlyos és súlytalan. Akiben boldogan tudok lakni és nem szól rám, ha koszos cipővel az ágyra fekszem, aki a magasba dob és elkap, ha zuhanok.
Akinek én vagyok a folytatása és ő az én elejem, aki kimondja, amit álmomban gondolok, akit betűkabátba burkolhatok, akinek nem vagyok sok és nem vagyok kevés, se túl hideg, se túl meleg, hanem pont jó.
Aki akkor jön, mikor jönnie kell, aki megérdemli a kidobott éveket, az üres falakat, az elpazarolt ifjúságom, a zajos életem.
Akinek cinkosa vagyok, pajtás és múzsa, akivel el lehet bújni a ruhásszekrény aljába, aki lenyalja velem a fakanalat.
És ez nem lehet Valaki, csak olyan, akinek a sorsa az enyém tükre, a folt a ruháján az én cérnámhoz való, a lépte visszhangzása altató mesém, illata béke, hangja megváltásom.
Ezért van Senkim és ezért nincs Valakim. Mert a Valakire sohasem kell várni, az jöhet ma, tegnap, holnap, vagy akármikor.
A sors-társ az más. Az akkor jön, mikor pontban jönnie kell és nem érkezik Valakihez vagy Bárkihez. Csak hozzám, mert én Én vagyok.”
Képek

1


Részletes adatok
Kattints bármelyik adatcímkére, ha szeretnél megnézni minden társkeresőt, aki ezt állította be.
Megjelenés
Háttér
Szokások
Akit keres
Nőt
35-52 év között
Max. 100 km-re a lakhelyemtől
Hajadon vagy elvált
Kérdezz-felelek
Mik a hobbijaid?
Sport,sport,sport.
Mik a kedvenc ételeid?
Babfőzelék
Jellemzése
Kattints bármelyik jellemzésre, ha szeretnél megnézni minden társkeresőt, aki ezt állította be.
Személyisége
Határozott
Humoros
Nyugodt
Optimista
Rugalmas
Humor
ViccesKomoly
Pontosság
Mindig késikKorábban érkezik
Pénz
Könnyen jön, könnyen megyTakarékosan beosztja
Öltözködés
DivatPraktikum
Társaság
Nagy társaságKözeli barátok
Időbeosztás
TervezésSpontaneitás
Munka
Valamiből meg kell élniA munkája az élete
Szabadidejében
Sportol
A zenéről
Zavarja, ha szólA zene az élete
Nyaralás:
Tengerpart, napozásHátizsák, kirándulás
Kivel utazik?
KettesbenBarátokkal
Moziban...
MűvészfilmekHollywood
Esténként...
OtthonProgramok