Gábor (72)

Rakoncátlan gyerek voltam. Homokgombóccal dobáltuk a járókelőket. Ha megkergettek elfutottunk. Fociztunk. Ha betörtünk egy ablakot a házmester begorombult, a fára menekültünk, vagy a kerítésre, oda nem tudott utánunk jönni. Az általánosban kitűnő tanuló voltam. A legjobban a magasugrást szerettem, a magyar tanár pikkelt rám. Gépész technikumot végeztem, de utáltam. A zene jobban érdekelt, inkább azt tanultam. Játszottam zenekarban, de abbahagytam, mert nem lehetett megélni belőle. Inkább árultam. Kazettát, bakelitet, majd CD-t. Az már jól jövedelmezett. Hanglemez kiadó lettem, ma is ezzel foglalkozom. Vettem belőle egy tóparti mézeskalács házat házat Budapest határában, autót, meg mindent. Sokat utaztam. Viszonylag jól élek. Volt mikor házasságot kötöttem, majd váltam. A gyerek az kimaradt, mindig közbe jött valami, azt nagyon sajnálom. Toleráns vagyok, egyesek szerint túlságosan, de szerintem ez nem igaz. Jó lenne a prágai AC/DC koncertre kimenni. Kedvencem egy jó mondás. Nem az a szabadság, hogy azt csinálsz amit akarsz. A szabadság az, hogy nem kell megtenned, amit nem szertenél.

Aki elfogad.